Sziasztok! Ebben a cikkben a lovassportok fajtáiról és azok ismertetéséről lesz szó.
Díjugratás:
A díjugratás lényegében nem más, mint egy rögzítetlen akadályokból álló, meghatározott területen lévő pálya lelovagolása. Ahogy a versenyek szinte nő, és az akadályok egyre magasabbak lesznek, a sport egyre inkább a kiképzésről, a ló és a lovasa közötti kapcsolatról szól, valamint arról, hogy a lovas mennyire képes a lehető legjobb vonalon végigvezetni a lovat, és hogy milyen a ló ugróképessége.
A versenyen az a lényeg, hogy az akadályok sértetlenek maradjanak. Kezdő szinten rövid, viszonylag egyenes vonalvezetésű pályán kell folyamatosan, jó ütemben és egyensúlyban végiglovagolni. Ahogy fokozatosan nehezednek a pályák, tesztelés alá kerül a ló képzettsége, és az a képessége, mennyire tudja rövidíteni, illetve nyújtani a vágtaugrásait az akadályok között és a kombinációkban, az akadályok pedig egyre nehezebbé válnak.
Minden akadály leverésért 4 hibapont jár, az ellenszegülés, a pályavesztés, a lóról esés és az alapidő túllépése szintén hibapontokat jelent. A klasszikus számokban minden résztvevő, aki hibátlan alappályát teljesít, összevetésben vesz részt, ahol a gyorsaság is számít. Végül az a ló-lovasa páros nyer, akik a legkevesebb hibát követik el és a leggyorsabb teljesítményt nyújtják.
A helyi versenyektől a nemzetközi versenyekig lehetnek vadászszámok, ahol elsősorban a gyorsaság számít; puissance vagy magasugró számok (ahol minden körben emelik az akadályok magasságát, aki ver, kiesik); derbyszámok ( amelyeken természetesen akadályokat is kell ugratni, mint pl.: a híres Hicksteadbenket); stafétaszámok; és pontgyűjtő számok, ahol a lovasnak a lehető legtöbb pontot kell adott idő alatt összegyűjtenie.
Az utóbbi évek legsikeresebb díjugrató nemzetei Németország, Franciaország és Hollandia. Mindhárom ország régóta tenyészt jó ugrólovakat. Nagy Britannia megőrizte jelenlétét e versenyeken, az USA pedig híres jó stílusú, hatékony lovasairól. Évtizedeken keresztül az USA válogatott keretének edzője magyar lovaglótanár, Némethy Bertalan volt. Brazília Nelson Pessoa, és fia, Rodrigo vezetésével bekerült a legjobb nemzetek közé, az 1996-os atlantai olimpián elnyert csapatbronzéremmel.
Díjlovaglás:
A díjlovaglás célja a ló alkatának, mozgásának és képességeinek harmonikus kifejlesztése. A szakszerű kiképzéssel a lovak izomzata lazává, mozgása lendületessé és rugalmassá válik. A kiképzés eredményeképpen a ló nyugodttá és figyelmessé, valamint együttműködővé válik. A díjlovagló versenyeken derül ki, hogy a kiképzés mennyire volt eredményes. A díjlovaglás programjai a kezdő kategóriától a közép- és nehézosztályú feladatokon át az Olimpiai Nagydíjig terjed. Ennek programját a Nemzetközi Lovas Szövetség írja ki. A feladatokat 0-10-ig terjedő pontszámmal értékelik, és a pontszámok alapján születik meg az eredmény.
Távlovaglás:
Ez a sportág a katonaság által szervezett távlovagló versenyekből fejlődött ki. Először terepversenyekkel, később díjlovaglással egészítették ki a versenyeket. Military International néven 1905-ben, Brüsszelben írtak ki egy összetett versenyt, melyről a sportág elnevezése származik. Nálunk lovastusának és háromnapos versenyszámnak is nevezik, mivel három különböző versenyszámot foglal magába. A díjlovaglást a díjlovagló négyszögben kell teljesíteni. A terepverseny négy szakaszból áll. Az első és harmadik szakasz ösvényeken, utakon keresztül vezet. A második szakasz az akadályverseny-pálya (Steeple-Chase), míg a negyedik szakasz a terepakadálypálya (Cross). A military harmadik eleme az ugróversenyszám.
Fogathajtás:
A fogathajtás már az ókori görög Olimpiák versenyszámai között is szerepelt. Az első szakszerűen megörökített kocsiverseny Homérosz Iliászában olvasható.
A kocsiversenysport a római császárok korában óriási méreteket öltött. A Circus Maximus Augustus császár korában 150.000 néző, Domitianus uralkodása alatt 385.000 néző befogadására volt alkalmas.
A modern szervezett sport azonban alig több mint 100 éves múltra tekint vissza.
1970-ben tette hivatalos sportággá a Nemzetközi Szövetség (FEI), melynek határozata értelmében az első hivatalos Európa Bajnokságot 1971-ben éppen Budapesten rendezték, négyesfogathajtó kategóriában.
Fogathajtásban a világ élvonalához tartozunk. Egynapos versenyeket főként bemutatás céljából rendeznek, sokszor amatőr hajtók részvételével. A megyei, területi versenyek és bajnokságok általában kétnaposak. A hazai és nemzetközi hivatalos „A” és „B” kategóriás versenyek három napon keresztül folynak.
A versenyeket egyes-, kettes-, és négyesfogathajtó kategóriában rendezik. Ezt kiegészíti a pónifogathajtás is kettesfogathajtó kategóriában.
Maga a fogathajtás három versenyszámból áll. A díjhajtásban vizsgálják a hajtó és a ló kapcsolatát, különleges engedelmességi formulákat. Értékelik a ló ápoltságát, és a hajtóval való összképet is. A maraton hajtás során a fogatoknak általában 6-7 vizes, illetve dombos akadállyal kell megküzdeniük. Az akadályhajtásban egy meghatározott, szűk időn belül kell a versenyzőknek sikeresen célba érniük.
Új színfoltja a fogathajtó sport nemzetközi versenyeinek a mozgássérültek egyesfogat-hajtó világbajnoksága.
A legtöbb hajtó lipicai lovakkal dolgozik, mert hazánkban ennek a fajtának a tenyésztése a legelterjedtebb.
A fogathajtó sport a Magyar Lovas Szövetség legeredményesebb szakága. Fogathajtóinkat jelenleg a világ élvonalában jegyzik.
Lovaspóló:
A lovaspóló verseny és játék is egyben. Laikusként azt is lehetne mondani hogy ez a "lovashoki" hiszen játékosok lovon ülve,ütő segítségével próbálják,az ellenfél kapujába juttatni a labdát. Két négyfős csapat méri össze a tudását és az ügyességét.A ló farkát ennél a sportágnál fel kell kötni nehogy beleakadjon az ütű.
Lóverseny:
A lóversenyzés a lovassportok egyik legrégebbi fajtája. Feltételezhető,amikor az ember háziasította a lovat,akkor a gyorsaságát is kipróbálta.Az ókori Görögországban a Kr. e. 7. századtól kezdve kocisversenyeket rendeztek az olimpiákon. Fél évszázaddal később megjelent a galoppverseny is.
Barrel racing(hordóverseny):
Háromszög alakban három hordót állítnak fel,s ily módon a versenypályát is kijelölik. A hordókat gyors iramban és a lehető legszűkebben kell kerülgetni. A leggyorsabb lovas nyeri a verenyt.
Pole bending:
A pole brending egyfajta lovas szlalom,amikor a lovas sorba állított rudak között kanyarogva teszi meg a kitűzött távot. Ez a sportág,ahol a legtöbb női lovassal találkozhatunk. Csak az nyerhet, aki tökéletesen eggyütt mozog a lovával.
Reining:
Vágtában hajtják végre a feladatokat,lhetőleg laza szárral. A nézők a forgásokért rajonganak. Ilyen például a spins, amikor a ló többször egymás után megordul a hátsó lába körül.